A New York-i születésű Lawrence Blockra sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy tétlen: fél évszázados karrierje alatt több mint hatvan regényt, és száznál is több novellát írt. A jellegzetes, (ön)ironikus stílussal dolgozó szerzőt a kortárs krimi egyik legfontosabb alakjaként tisztelik; bár nem refor-málta meg a műfajt, gazdag életművével jócskán túllépett a mesterember státuszon. Pályája kezdetén több álnéven is publikált (Paul Kavanagh, Andrew Shaw stb.), jobbára megélhetést biztosító szoftpornó-regényeket, illetve gyakorlásnak sem utolsó ponyvákat; és bár az 1960-as évtizedet is elég termékenyen zárta, karrierje igazána '70-es évek vége, 80'-as évek eleje felé kezdett felfelé ívelni. Bár a novellaírás végigkísérte egész életét (sok publikált többek között a neves Ellery Queen's Mystery Magazineben, valamint az Alfred Hitchcock's Mystery Maga-zineben), és önálló kötetei is szép számban akadnak (melyek közt van horrorsztori, levélregény és több, magával az írással foglalkozó munka is), hírnevét alapvetően sorozatainak köszönheti. A legkevésbé jelentős Chip Harrison-széria erotikus fejlődésregényekből Rex Stout-karakterűre váltó könyveket tartalmaz, míg a '60-as években nagy elánnal megkezdett, jóval népszerűbb Evan Tanner-sorozat az aludni képtelen kém történeteit nyújtja. Az életmű gerincét azonban a hammetti ihletésű, magánnyomozós Matt Scudder-széria adja, ill. az antikvárius-betörőrő kalandjait elmesélő Bernie Rhodenbarr-kötetek, valamint a bélyeggyűjtő bérgyilkosról szóló J. P. Keller-regények. Az aljas utcákon és ügyekben fáradhatatlanul talpaló magánhekus történetei részben erő-teljes elbeszélő hangjuknak, de sokkal inkább annak köszön-hetik hírüket,hogy a műfajban egyedülálló módon a főhőst öregedő, egyéniségfejlődésen keresztülmenő figuraként jelenítik meg. A jókedélyű, eszes betörő, és az introspektív, érzékeny bérgyilkos életét bemutató regények pedig Block különleges érzékéről tanúskodnak, mellyel képes olyan karaktereket teremteni, akik választott,...