Effy-t, az építészhallgatót sok mindennek nevezték már: hazugnak, cédának, problémás fiatal nőnek, de ő mindenekelőtt túlélő. Amikor megpillant egy pályázati hirdetést kedvenc írója, Emyrs Myrddin családi birtokának megtervezésére, biztos benne, hogy ez a végzete. A férfi leghíresebb művének, az Angharadnak – ami egy lányról szól, aki beleszeret a Tündérkirályba –, szakadt, szamárfüles példánya állandóan Effy éjjeliszekrényén hever. Míg mások kitalációként olvassák a történeteit, a lány tud valamit, amit ők nem: a Tündérkirály valóságos.
Aya a királynő kéme és bizalmasa, a fegyelemnek és a kötelességnek szenteli életét, és arra használja az istenektől kapott adottságát, hogy megakadályozza a sötét varázslat visszatérését. Megesküdött rá, hogy megvédi a harcostársait, Willt is beleértve, aki a királynő végrehajtója és Aya ádáz ellensége.
Kezdetben vala a sötétség.
Mielőtt találkozott Callie-vel, mielőtt Alkusz vált volna belőle, ő volt Desmond Flynn, egy írnok fattyú fia. Aki puhány anyától született, varázstalanságra volt kárhoztatva, és arra rendeltetett, hogy rabszolgával házasodjon.
De a sorsnak más elképzelései voltak.
A sötétség végezetéig.
Callypso Lillis, a szire´n e´s az E´jszaka Kira´lya´nak lelki ta´rsa kiszabadult Karnon, az o?ru¨lt kira´ly karmaibo´l e´s bizarr bo¨rto¨ne´bo?l. A´m a re´ma´lom itt nem e´rt ve´get. Callie maga´n viseli a fogsa´gban to¨lto¨tt ido? fizikai nyomait, e´s egyre to¨bb bizonyi´te´k utal arra, hogy a Le´lektolvaj me´g mindig szabadon ko´sza´l.
Medici ?Katalin minden túlzás nélkül a történelem egyik legismertebb és leggyűlöltebb nőalakja. A már csecsemőkorában árvaságra jutott Medici örökösnő fogságban töltötte a gyermekkorát, kezéért uralkodók és világi hatalmasságok sora vetélkedett. Végül Franciaország királynéja lett, ám házasságában nem lelt boldogságra: férje, II. Henrik szeretőjének árnyékában kellett élnie. Kíméletlenül, minden eszközt megragadva védte családját a vallásháborúk korában, és három gyermekéből is Franciaország királya lett. Hozzá kötik a történelem egyik legvéresebb tömeggyilkosságát, a Szent Bertalan-éji mészárlást – és a francia kultúra felvirágoztatását. Leonie Frieda óriási kutatómunkán alapuló életrajza ezt az elképesztően izgalmas és összetett személyiséget mutatja be. Az elárvult lányt, a bosszúszomjas feleséget, a gondoskodó anyát, a hatalmát mindenáron óvó uralkodót. És az elképesztő veszteségek sorát túlélő, tragikus végzetű nőt.
London, 1799. A 21 éves Dora Blake nagybátyjával él az egykor a szülei által vezetett régiségbolt felett. A lány ékszerészi pályáról álmodozik, ám nagybátyja teljesen más életet szán neki, olyat, amelyben semmi szerepet sem kap tehetsége és szülei által gondosan ápolt műveltsége. Amikor egy titokzatos ógörög váza érkezik a nagybátyja által lezüllesztett boltba, Dora egy fiatal antikvitásszakértő, Edward Lawrence segítségét kéri. A váza eredetének feltárásától Edward a tudományos karrierjének beindítását, Dora pedig szülei egykori boltjának újbóli felvirágzását és a viszolyogtató nagybátyjától való menekülést reméli, ám egyikük sem áll készen az antik tárgy valódi titkaira.Edward felfedezései nyomán Dora kénytelen megkérdőjelezni mindent, amit eddigi életéről, családjáról és a valóságról gondolt, és rádöbben, hogy bizonyos ajtókat sohasem szabad kinyitni…Susan Stokes-Chapman regénye magával ragadóan fonja össze a történelmet és a mitológiát. A Pandóra a remény, a szerelem és a végzet lenyűgöző története.