A csomag tartalma:
Fedőneve HéleneNő kék csillaggalElvesztek Párizsban
Kr. u. 165: a Római Birodalom fejlődése eléri csúcspontját. Beköszönt az egyetemes béke – a Pax Romana – korszaka Britanniától Egyiptomig, Galliától Görögországig. Marcus Aurelius tartja fenn ezt az aranykort, aki legalább annyira filozófus, mint császár. A Pinarius család műhelye aranyozott szobrokkal és hatalmas, márványból faragott emlékművekkel járul hozzá a város ékesítéséhez. Ez a művészet és a józan ész kora. Csakhogy a történelem nem áll meg.
"Amerikai feltalálók lélegzetelállító portréja... Paul Cravath ravasz jogi taktikázásán és Nikola Tesla világújító munkáin keresztül Moore egy rendkívül összetett, élettel teli történetet mesél el a XIX. század végének New Yorkjáról. Agnes Huntington jelenetein keresztül pedig A nagy Gatsby világának különleges ragyogásába is betekintést nyerhetünk."Entertainment Weekly
Ariel Lawhon lenyűgöző, igaz történeten alapuló történelmi regénye a társasági hölgyből kémmé avanzsált Nancy Wake életéről. Már készül belőle a sorozat Elizabeth Debicki (Tenet, The Crown, The Night Manager) főszereplésével!
Nancy Wake 1936-ban Párizsban él, és a Hearst konglomerátum újságírójaként dolgozik. Itt ismeri meg a dúsgazdag francia iparmágnást, Henri Fioccát, akinek hamar elcsavarja a fejét, és ráveszi, hogy vegye őt feleségül. Nem sokkal később a németek megszállják Franciaországot, és az újdonsült Mrs. Fiocca kénytelen máris egy újabb nevet felvenni: egy háborús fedőnevet.
1946, Manhattan: Grace Healey egy hétköznap reggel munkába igyekezvén átvág a New York-i Grand Central pályaudvar nagycsarnokán, és belebotlik egy gazdátlan bőröndbe. Kíváncsiságtól hajtva belekukkant, és egy borítéknyi fényképet talál benne. A tucatnyi női portré annyira megragadja, hogy a csomagot zsebre vágva sietve visszatuszkolja a bőröndöt a pad alá, és már szalad is a dolgára.
Az Anthony Hopkins és Jonathan Pryce főszereplésével készült film a Netflixen!
A mindenség elmélete és A legsötétebb óra Oscar-díjra jelölt forgatókönyvírójának legújabb könyve egy korábban példa nélküli hatalomátvételről, a világ legerősebb vallási intézményéről és két nagyon különböző férfiról szól – akik történetesen mindketten a Vatikánban élnek.
1549 nyara. Két évvel VIII. Henrik halála után Anglia egyenesen a káosz felé tart…
A névleges király, VI. Eduárd tizenegy éves. A nagybátyja, Edward Seymour – Somerset grófja – vezeti az országot kormányzóként. A radikális protestánsok kiirtják a régi vallást, ami elégedetlenséget szül az alattvalók között. Eközben a kormányzó hosszadalmas és sikertelen háborút vív Skóciával, és félő, hogy Franciaország is bekapcsolódik. A gazdaság az összeomlás szélén áll, az infláció az egekbe szökik, és a parasztok lázadozni kezdenek.
Steven Saylor a legújabb regényében a történelem leghíresebb gyilkosságát helyezi középpontba: Rómában vagyunk Kr. e. 44-ben, nem sokkal martius idusa előtt.
A római szenátus által élethosszig diktátornak választott Julius Caesar megkegyelmez maradék ellenségeinek és megjutalmazza barátait. Elhagyni készül a várost, hogy légiói segítségével meghódítsa a Pártus Birodalmat. Indulás előtt azonban akad néhány elintéznivalója.
Ennyire ijesztő – és egyben végtelenül emberi – történetet ritkán olvashatunk.
1940 májusa. Nagy-Britannia háborúban áll. Egyik európai demokrácia hullott el a másik után gyors egymásutánban a blitzkrieg rémségei közepette, a náci bakancsok és sortüzek előtt. Úgy tűnt, a megszállás bármikor bekövetkezhet.
Két évvel azután, hogy Augustus császár véres győzelmet aratott Marcus Antonius és Kleopátra felett, diadalmenet élén tér vissza Rómába. Távolléte alatt meglehetősen furcsa társat talált egyetlen gyermeke, Julia mellé Szeléné személyében, aki a legyőzött egyiptomi királynő és szeretője lánya.
Augustus felesége, Livia árgus szemekkel figyeli a rábízott Szelénét, akinek nehezére esik elfogadnia új otthonát és szülei ellenségeit. A rokoni kapcsolat és a kioltott vér által összekovácsolt három nő – Livia, Szeléné és Julia – Róma legfelső társadalmi rétegének veszélyes világába kerül, minden egyes mozdulatukat politikai stratégiák határozzák meg, és a legszemélyesebb döntéseik is a császár kezében vannak.
I. e. 88.: az egész ókori világ háborúban áll. Nyugaton az itáliai államok Róma ellen lázadnak; keleten Mithridatész a seregével a birodalom ázsiai provinciáit hódítja meg. Még a viszonylag békésnek mondható Alexandriában sincs nyugalom, mert új fáraó került hatalomra, és az utcákon tombol a káosz. Az ifjú Gordianus ennek elmúlását várja Bethesdával, amikor titkos üzenetet kap korábbi tanítójától és barátjától, Antipatrosztól. Épp Epheszoszban tartózkodik Mithridatész kíséretében, és úgy érzi, az élete közvetlen veszélybe került.