Mi történik, ha Maigret leruccan pár napra vidékre nyugdíjas kollégájához pihenni, és megkóstolni a kitűnő helyi lazacot? Gyilkosság.

Ráadásul a főfelügyelőre rálőnek, és lőtt sebével az ágyat nyomja. Vajon fekve is le lehet folytatni egy nyomozást?

Maigret jószerivel csak Bergerac piacterét láthatja, de lelki szemei előtt semmi nem marad rejtve abból, amit a kisváros egyes lakói nagyon is szeretnének eltitkolni...

Idilli vasárnap délután a vidéki Donge-villa napsütötte teraszán. Egy kecses kéz arzént perget François Donge kávéjába. A férfi életben marad, de élete legnehezebb kérdésére kell választ találnia: miért akarta megmérgezni őt a felesége, Bébé, akinek mindent megadott?

A Maigret-életmű legújabb kötetében hét novellát találhat az olvasó, a megoldásra váró rejtélyek pedig a legkülönösebb helyekre vezetik Simenon főfelügyelőjét. Maigret egyszer egy idős asszony gyilkosa után folytat nyomozást, amely során időutazást tesz egy apró falu eldugott vegyesboltjába, ahol száz éve megállt az élet, máskor pedig egy lengyel bűnbanda vezetőjét keresi. De a történetek során egy megmérgezett feleség gyilkosát is el kell kapnia, és egy milliomos kereskedő is nagy bajba kerül. Sőt: nem egy történetben már a nyugdíjas Maigret útját követhetjük nyomon.

Egy Cécile nevű fiatal lány pár hónapon át rendszeresen felkeresi a bűnügyi rendőrséget, és arról panaszkodik, hogy éjjelente egy titokzatos alak jár a lakásban, ahol idős, magatehetetlen nagynénjével lakik. Mikor Cécile utoljára jelenik meg a rendőrségen, Maigret nem tudja azonnal fogadni, és mire sort kerítene rá, már hiába keresi a fiatal lányt. Később őt és a nagynénjét is holtan találják.

Maigret felügyelő szabadságát tölti Fécamp tengerparti falucskájában, ám egy barátja kérésére nem hivatalos nyomozásba kezd egy gyilkossági ügyben. Egy halászhajó kapitányát ölték meg a kikötőben aznap, amikor hazatért több hónapos tengeri útjáról. Maigret hamar észreveszi, hogy a nem túl segítőkész legénység többet tud, mint amennyit elárul.

A júliusi kánikulában mindenki vidékre menekül Párizsból, aki teheti, és már Maigret is indulna Elzászba Madame Maigret után, ám nyomozóösztöne másfelé téríti. Pedig mi értelme egy uzsorás hat évvel korábbi meggyilkolásán töprengenie, ha az úgyis egy kivégzett külvárosi bandafőnök lelkén szárad?

A főfelügyelő víg kompánia közepébe csöppen egy Párizs környéki zöldvendéglőben, de az összeszokott társaság mulatságát pisztolylövés szakítja félbe.

Ki lehet ez a Picpus? És milyen jósnőt emleget? Vajon miért jelenti be a valószínűtlen bűntényt? Maigret széleskörű ellenőrzést rendel el a levél nyomán, kockáztatva, hogy nevetségessé válik, így életében először azt várja, bárcsak valóban megtörténne a gyilkosság. Mikor végül kihívják a bűntény színhelyére, egy idős urat talál a konyhába zárva. A gyilkos után kutatva a felügyelőnek nem csak a gyanakvó rokonokkal és üzletfelekkel gyűlik meg a baja, hanem a vizsgálóbíróval is, akinek merőben más elképzelései vannak az eredményes nyomozás módszereiről, mint a felügyelőnek.

Egy gyilkosság, a Szajnán úszkáló bankjegyek, régi szerelmek, kabarétáncosok, egy nyugdíjas követ, kábítószerfüggők, egy furcsa végrendelet. A helyszín a párizsi Marais negyed, ahol egy bérházban lakik a jómódú bérlő és a szűkösen élő kispolgár, a szorgalmas hivatalnok és az egész nap a folyosón tébláboló öregasszony. A ház életének középpontja az udvar. Ide érkezik meg az éjszaka közepén Maigret, és az ablakokon át árnyjátékként elevenedik meg előtte a bérlők élete. Ahogy megismeri a ház lakóit és kikérdezi az áldozat rokonait, ismerőseit, az elhunyt alakja is megelevenedik előtte, és olyanná válik számára, mint egy bizalmas, régi barát. Felkeresi életének helyszíneit, a Pigalle negyed szórakozóhelyeit, majd fényűző otthonát, és megismeri a viszontagságos utat, amelyen a sikerig jutott. A nyomozás előrehaladtával az áldozatot körülvevők valódi jellemére is lassan fény derül a látszat tetszetős felszíne alatt.