1549 nyara. Két évvel VIII. Henrik halála után Anglia egyenesen a káosz felé tart…
A névleges király, VI. Eduárd tizenegy éves. A nagybátyja, Edward Seymour – Somerset grófja – vezeti az országot kormányzóként. A radikális protestánsok kiirtják a régi vallást, ami elégedetlenséget szül az alattvalók között. Eközben a kormányzó hosszadalmas és sikertelen háborút vív Skóciával, és félő, hogy Franciaország is bekapcsolódik. A gazdaság az összeomlás szélén áll, az infláció az egekbe szökik, és a parasztok lázadozni kezdenek.
A régi király halála óta Matthew Shardlake Henrik fiatalabbik lánya, Erzsébet hercegnő ügyvédjeként dolgozik. Miután Erzsébet anyjának az egyik távoli, norfolki rokonát borzalmas körülmények között meggyilkolják, ami Erzsébet szempontjából politikai bonyodalmakhoz vezethet, Shardlake és segédje, Nicholas Overton a hercegnő megbízásából elmegy Norwich-ba, a nyári esküdtbíróságra. A városban összetalálkoznak Shardlake korábbi segédjével, Jack Barakkal. Hármasban kiderítik, hogy a haláleset körülményeit számos rejtély és veszély övezi, miközben valaki elköveti a második gyilkosságot.
S ekkor Kelet-Anglia felrobban, országszerte kitörnek a parasztfelkelések. A lázadók több ezer fős tömege egy kisgazda, Robert Kett vezetésével hatalmas tábort épít Norwich mellett, és az a céljuk, hogy megdöntsék a földbirtokosok hatalmát. Shardlake nehezen tudja eldönteni, kinek tartozik valójában hűséggel, ugyanakkor kitartóan folytatja a nyomozást, és rájön, hogy a szörnyű gyilkosság szálai összekötik egymással a lázadók táborát és a norfolki nemeseket…
C.J. Sansom négy év szünet után tért vissza a Hamis próféciákkal, és világszerte hatalmas sikert aratott vele, például a regény a megjelenését követően azonnal minden eladási lista élére került Angliában. A kötet Kett forradalmának újragondolása címmel a szerző történelmi esszéjét is tartalmazza.