Holdkelte

A Teremtők sosem gondolták volna, hogy szeretett sárkányaik a haláluk után az égbe emelkednek, és gömbbé görnyedve, a gravitáció határán túl lebegnek, sírkövekként szórva tele az eget. Holdakként.

Arra pedig végképp nem számítottak, hogy egyszer majd le is hullanak.

Raeve, a Fíur du Ath lázadó törzs megbecsült tagja, gyilkolásra született. Feladata: teljesíteni a parancsot lebukás nélkül. De amikor a Korona egy hírhedt fejvadászt bérel fel az Ath egyik tagjának elfogására, Raeve világa fenekestül felfordul. Vér ontatik, szívek szakadnak, és Raeve a Nemesek Testületének kezére kerül – azoknak a dupla gyöngyű elementáloknak, akik politikai jelképnek szánják őt. Csak a halál hozhat számára szabadulást. Gyászának súlya alatt roskadozva Kaan Vaegor lesújtott egy királyra, majd fejére tette annak megolvadt koronáját. Azóta megállás nélkül kutat valami után, ami elcsitíthatná mellkasában az örök fájdalmat. Egy holdszilánk nyomában jut el Gorum hírhedt börtönébe, ahol olyasmire bukkan, ami darabokra szaggatja mindazt, amit valaha valóságnak hitt: egy bilincsbe vert csodára, akinek tekintetében csak düh lobog… és vér szennyezi a kezét. A múlt visszhangjai ott vibrálnak közöttük. Történetük jóval több annál, mint amit a felszín mutat – de vannak igazságok, amelyek túl mérgezők ahhoz, hogy kimondjuk őket.