A megfelelő áldozatért cserébe bármit megkaphatsz...

Kihrin D'Mon egy egész birodalom haragja elől menekül, mióta megsemmisítette a Béklyókövet, és ezzel szabadjára engedte a démonokat Quurban. Szökési kísérlete Janel Theranon, a rejtélyes jorati nő útjába sodorja, aki azt állítja, hogy ismeri őt.

Minél tovább él, annál veszélyesebbé válik...

Atrine városa romokban hever. Ráadásul miután kiderült Relos Var terve, hogy kiszabadítsa a rettenetes istent, Vol Karotht, a világvége közelebb került, mint valaha.

Kihrinnek és barátainak időt kell nyerniük az emberiség számára. Ehhez meg kell győzniük a manol vanék királyát, hogy elvégezzen egy ősi rituálét: az azzal felszabaduló erő bebörtönözheti az istent. Csakhogy ezért a királynak hatalmas árat kellene fizetnie, ugyanis a szertartás megfosztaná őt és népét a halhatatlanságuktól. Így ezt egyes vanék mindenáron meg akarják akadályozni, és még gyilkolni is hajlandóak érte.

A Netflix sorozata alapjául szolgáló könyv.

Ostiában, Róma tengerparti részén hírhedt fővárosi bűnszövetkezetek, a maffia és korrupt politikusok egy több száz millió eurós beruházást próbálnak megszerezni maguknak, ám egy váratlan esemény bandaháborút robbant ki.

Silvio Berlusconi hatalmának utolsó napjaiban vagyunk. Egy hatalmas fejlesztési terv Ostiát kaszinóvárossá, a mediterrán Las Vegasszá alakítaná át. A terv jó úton halad, hogy keresztülmenjen az olasz törvényhozó testületen, köszönhetően több politikus befolyásának, egyházi döntéshozóknak és bűnügyi szervezetek kenőpénzeinek. Mindenki szeretne egy szeletet kapni a tortából. Azonban egy kisebb helyi banda, amelyet senkihez és semmihez nem köt hűség, ennél többre vágyik. És a céljai eléréséért bármire képes. A maffia és politikai bábjaik viszont nem nézik ölbe tett kézzel a fejleményeket, és a szervezett bűnözésben kitör a környék legnagyobb háborúja. Szamuráj, az alvilág vezére hideg józansággal készül rendet tenni, de nem számol Marco Malatesta csendőr alezredessel.

Az emberek és az oankálik azóta párosodnak egymással, hogy az idegen faj megmentette a nukleáris háború utolsó túlélőit. Az idegenek célja, hogy a hímek és nőstények mellett létező, harmadik nemű társaik, az ólojok – akik az alakváltás, gyógyítás és génmanipuláció képességével rendelkeznek – addig kísérletezzenek az emberi DNS-en, míg létre nem hoznak egy olyan hibridet, ami képes életben maradni a világűr legkegyetlenebb feltételei közt is.

Glen Runciter halott. Nem él. Nincs az élők sorában. Vagy mégis?

Mindenesetre valaki meghalt abban a robbantásos merényletben, melyet Glen Runciter üzleti ellenfelei szerveztek. Úgyhogy Runciter temetése hamarosan megtörténik Des Moines-ban, de ennek ellenére gyászoló beosztottai rejtélyes üzeneteket kapnak tőle. A világ pedig egyre furcsább módon viselkedik körülöttük, melyből arra következtetnek, hogy valami végzetes és mindent megváltoztató dolog közeledik feléjük. Esetleg már meg is érkezett?

Matthew Baker novelláinak középpontjában Amerika áll, és a szerző mindegyikben ugyanazt az izgalmas kérdést feszegeti: mi történik az országgal és lakosaival, ha megváltoztatunk benne valamit, akármilyen apró dolgot? A könyvben található tizenhárom történet a szépirodalom, szatíra, disztópia és science fiction eszköztárával különböző Amerikákba nyújt betekintést: olyanba, ahol a gyerekeket a születésük pillanatában elszakítják a szüleiktől; ahol az idősek hetvenéves korukban rituális öngyilkosságot követnek el, hogy ne jelentsenek terhet a családjuk számára; ahol a bűnözőket az emlékeik kitörlésével rehabilitálják és engedik vissza a társadalomba. De megnézhetjük, hogy mi történik akkor, ha az országot a nők uralják és elenyészően kevés férfi van már csak életben, valamint szemtanúi lehetünk egy igazán történelmi pillanatnak is: amikor egy kis texasi település úgy dönt, hogy elszakad Amerikától és létrehozza saját mikronemzetét.

Nathan Ballingrud első novelláskötete az emberi psziché sötét zugaiba invitálja az olvasót, egyszerre felvillanyozó és megrázó élmény. A történetek szörnyekről szólnak: igaziakról és a képzelet szülötteiről, a bennünk létezőkről és a külvilágban jelen lévőkről. Néha szülők, máskor szeretők arcát viselik, vagy éppen a miénket. Olykor a szeretet hajtja őket a legvégsőkig, hogy megváltást nyerjenek, vagy valami örökre eltörjön bennük. Mindannyian a legmagányosabb pillanatukból próbálnak menekülni, hol saját maguk, hol valami más borzasztó dolog elől.

"Eduárd jelen kötetének legjobb lapjain egy ezer fokon égő gyermeki lélek rajza, patológiája, a popkultúra sokféle árnyalata és a bányászököl keménységű baranyai valóság keveredik Woody Allen és Nick Hornby hangjával."
Bödőcs Tibor

Novelláskötettel jelentkezik a Showder Klub népszerű humoristája!

A rendőrbíró és vámpírhóhér Anita Blake abban a hitben él, hogy neki a természetfelettiek világa nem mutathat már semmi újat. Amikor azonban két vérleopárd szerelme, Micah és Nathaniel társaságában a legjobb barátja, Edward esküvőjére repül Florida legdélibb csücskébe, és azt tervezi, hogy hosszú évek óta most először végre felhőtlenül fog nyaralni a vőlegényeivel, hirtelen azzal szembesül, hogy még soha nem tévedett ekkorát.

A rajongók millióit világszerte meghódító Éjszakai cirkusz szerzője egy titkos föld alatti világban játszódó, kortalan szerelmi történettel tér vissza, melynek a szereplői kalózok, festők, szeretők és hazugok, valamint egy gyönyörű, csillagtalan tenger.

Zachary Ezra Rawlins egy nap rejtélyes könyvet talál az egyetemi könyvtárban. A szerelmes rabokról, kulcsgyűjtőkről és névtelen őrzőkről szóló történetek olvasása során ugyanis felfedez valami furcsát: a lapok egyszer csak a saját gyermekkorát kezdik el leírni hihetetlen pontossággal. Miközben értetlenül áll a megmagyarázhatatlan jelenség előtt, és kétségbeesetten igyekszik rájönni, hogyan örökítették meg az élete történetét, Zachary rábukkan néhány nyomra – egy méhre, egy kulcsra és egy kardra –, amelyek elvezetik egy titkos New York-i klub álarcosbáljába. Nem sokkal később pedig egy régi könyvtárban találja magát, amely mélyen a föld alatt rejtőzik, és igazi csodákat rejt.

Nahri sosem hitt a mágiában, de megvan a tehetsége hozzá: a 18. századi Kairó utcáin nem találni nála kiválóbb szélhámosnőt. Ám mindenkinél jobban tudja, hogy amivel a kenyerét keresi – tenyérjóslás, zár-szertartások, gyógyítás –, az egytől egyig szemfényvesztés, bűvészmutatvány, tanulható képesség. Eszköz arra a csodás célra, hogy kizsebelhesse az oszmán nemeseket.

Az óceán szintje megemelkedett, és New York városa elsüllyedt.

A lakói alkalmazkodtak az új helyzethez, és New York ugyanaz a nyüzsgő, élettel teli metropolisz maradt, ami mindig is volt - noha örökre megváltozott. Minden egyes utca csatornává vált, minden egyes felhőkarcoló egy szigetté.

"Doki, látom magát az örökkévalóság felől, és maga halott."

A tízéves Manfred Steiner egy fogyatékkal élő gyerekek számára létesített táborban tengeti mindennapjait a Marson. Saját világában létezve arról sincs tudomása, hogy a hozzá hasonlókat a hatóságok egyszerűen el akarják pusztítani.

Steven Saylor a legújabb regényében a történelem leghíresebb gyilkosságát helyezi középpontba: Rómában vagyunk Kr. e. 44-ben, nem sokkal martius idusa előtt.

A római szenátus által élethosszig diktátornak választott Julius Caesar megkegyelmez maradék ellenségeinek és megjutalmazza barátait. Elhagyni készül a várost, hogy légiói segítségével meghódítsa a Pártus Birodalmat. Indulás előtt azonban akad néhány elintéznivalója.

1549 nyara. Két évvel VIII. Henrik halála után Anglia egyenesen a káosz felé tart…

A névleges király, VI. Eduárd tizenegy éves. A nagybátyja, Edward Seymour – Somerset grófja – vezeti az országot kormányzóként. A radikális protestánsok kiirtják a régi vallást, ami elégedetlenséget szül az alattvalók között. Eközben a kormányzó hosszadalmas és sikertelen háborút vív Skóciával, és félő, hogy Franciaország is bekapcsolódik. A gazdaság az összeomlás szélén áll, az infláció az egekbe szökik, és a parasztok lázadozni kezdenek.

Ez a harc lesz a végső?

Az emberiség zárt földalatti bunkerekben él, és fegyvereket gyárt ahhoz a háborúhoz, ami elől elmenekültek. Tizenöt éve naponta sugározzák nekik a felvételeket a véget nem érő pusztításról, elhiszik a hazafias propagandát, hogy csak a Védelmezőben bízhatnak, és mind azt a napot várják, amikor a háború végre véget ér, és újra felmehetnek a napfénybe. Ám amikor az egyik bunker vezetője a tiltás ellenére a felszínre merészkedik, sokkoló igazsággal szembesül: Kelet és Nyugat békét kötött. Az egész bolygót egy kisszámú elit lakja, akik mindent megtesznek, hogy megőrizzék kivételezett helyzetüket.

Minden világ beleremeg, amikor a varázslat szárnyra kap.

Alice Wyndhamet gyermekkora óta képzeletbeli madarak keserítik… majd egy napon bekopogtat az ajtaján a rejtélyes Crowley, akitől megtudja, hogy különleges képességgel bír: a látomásaiban a lélekmadarakat, az emberek lelkét őrző mitikus lényeket látja. Megtudja ezen kívül a férfitól azt is, hogy üldözőbe vette egy titkos társaság, amely célja, hogy az ő különös képességét felhasználva kiirtson minden mágikus lényt a világból.

Ez a novelláskötet tizenhárom történetet tartalmaz a 20. század egyik legnagyobb sci-fi írójától. Többek közt megtalálható benne élete első eladott novellája (Ruug), valamint olyan megkerülhetetlen klasszikusok is, mint A koponya, Az aranyember és a Fizetség, utóbbiból ráadásul John Woo rendezésében és Ben Affleck főszereplésével népszerű film is készült A felejtés bére címmel 2003-ban.

Travis évtizedek óta úton van, mégsem menekülhet, ugyanis szó szerint magával cipeli a végzetét: egy démont, akit fiatal korában véletlenül idézett meg. Ha Travisnek ördöge van, akkor a démon emberére akadt benne, mert a lény legszívesebben felfalna mindenkit, akit csak lát, de gazdája hősiesen igyekszik ezt megakadályozni.

"Amerikai feltalálók lélegzetelállító portréja... Paul Cravath ravasz jogi taktikázásán és Nikola Tesla világújító munkáin keresztül Moore egy rendkívül összetett, élettel teli történetet mesél el a XIX. század végének New Yorkjáról. Agnes Huntington jelenetein keresztül pedig A nagy Gatsby világának különleges ragyogásába is betekintést nyerhetünk."
Entertainment Weekly

Új novelláskötetében Neil Gaiman a maszkjainkat lerántva próbálja feltárni sebezhető, igazi énünket. Finom humora és borzongató képzelőereje olyan novellákat eredményez, melyeket újra meg újra el akarunk olvasni.

A Fekete kutya című, eddig sehol máshol nem olvasható történet az Amerikai istenek világában játszódik, és Árnyék kalandjait szövi tovább. A gyűjtemény többi része is hasonlóan varázslatos: Gaiman számos stílust és műfajt – horror- és kísértettörténet, science-fiction és tündérmese, tanmese és vers – felvonultatva deríti fel az emberi érzések, élmények és tapasztalatok birodalmát. Egy novella az Óceán az út végén mellé, egy öregkori Sherlock Holmes-rejtély, egy közösségi média inspirálta kisprózafüzér és további húsz írás található a kötetben, mely méltó párja a Tükör és füstnek és a Törékeny holmiknak.

John Scalzi a legújabb regényében az e-sportok kíméletlen világába vezet minket

A hilketa egy pörgős, erőszakos sportág, amelyben a játékosok kardokkal és csatabárdokkal esnek egymásnak. A játék célja, hogy letépjük az ellenfél fejét, majd átjuttassuk a gólvonalon. Ezt hús-vér testben élő sportolókkal lehetetlen lenne megcsinálni. De ebben a csapatjátékban „szrípiók”, vagyis robotszerű, Haden-szindrómások által vezérelt testek csapnak össze egymással, úgyhogy mindent szabad. Senkinek nem esik bántódása, de a brutalitás valódi, és a közönség imádja.

Kamerák felszerelve. Indulhat a megfigyelés.
De ki figyel meg kicsodát?

Fred kábítószeres ügynök, aki eltökélten próbál a H-Anyag nevű illegális, bár bizonyos körökben roppant népszerűségnek örvendő szer nyomára bukkanni. Ezért a külsejét teljes mértékben megváltoztató maszkafander segítségével felveszi a drogdíler Bob Arctor személyiségét, és ebben a szerepben ő is komoly fogyasztójává válik a H-Anyagnak. A kábítószernek azonban súlyos mellékhatása van: kettéhasítja fogyasztója személyiségét. Fred – a kábítószeres ügynök – tehát a titokban elhelyezett kamerák képein keresztül figyeli Bob Arctort – a drogdílert –, és közben fogalma sincs róla, hogy saját maga után nyomoz.

Az HBO sorozata alapjául szolgáló regény.

1954, Chicago. A huszonkét éves leszerelt katona, Atticus Turner édesapjának nyoma vész, ezért felkerekedik, hogy megkeresse. Vele tart George bácsikája, a Néger útikönyv szerkesztője, és gyerekkori barátja, Letitia is. Útjuk Samuel Braithwhite vidéki kúriájához vezet New Englandben, arra a birtokra, ahol annak idején Atticus ősei rabszolgaságban senyvedtek. Menet közben nemcsak a fehérek Amerikájának hétköznapi borzalmaival szembesülnek, hanem olyan ártó szellemekkel is, amelyek mintha George kedvenc fantasztikus történeteiből lépnének ki.